Cila, 70 éves társkereső Zalaegerszeg

Hetvenéves nyugdíjas, özvegy férfi vagyok. Rendezett körülmények között egyedül élek, mindhárom gyermekem házas, külön élnek. Ismerkednék korban hozzám illő hölggyel.

Örökségeink

Szenvtelen utazó, fémtestű mutató, jár
A fogantatás mámoros pillanatától, időm.
Kísér utamon, hol végig, szemben a széllel
Kisfiúként, hordozom én is nehéz örököm.

Százéves tölgyek, roppanva törtek, inalt a gaz,
Árulni mentek, kik testéből ettek, s jött az orosz.
Hőseink testét, csak árokba temették, névtelenül
Élnek emlékeinkben ma is, szentként, testvéreink.

Ötvenhat őszét, vörös lánctalpak letörték, de
Eszméit, szellemét, mint lángot, őrizték sokan.
Örökük most már, a mi fiaink hordják, szemben
A széllel, telve reménnyel vágnak utat.

2007-05-15
Sebeink

Októberben újra felszakadnak,
A már rég behegedt sebek
Októberben újra, érezni kezdenek,
A csontkeményre megkövült szívek

Vérző sebeink égnek, újra fájnak,
Igazságot kellene tennie, Isten fiának!
Fekélyeink újra és újra kifakadnak,
Lesz-e béke végre, az igaz Magyarnak?

Vagy jő megint hosszú téli álom,
Sebtakaró tavasz, a metszetlen fákon.
Erre várunk? Hisz így megy évtizedek óta,
Nálunk nem lehet, nem kell, nem szabad.

Ugyanaz a nóta! Kussolj magyar tovább,
Húzd az igát, dolgozz barom módra.
De, Októberben, a Sebeink,
Mindig felszakadnak…

Zeg, 2011-11-07