Nagyon kérlek, őrizd meg magadban a pillantásodat, amelyik csak engem, és csakis engem látott, és körös-körül minden más megszűnt a számára. Bánj vele takarékosan, ne pazarold el másokra. Daniel Glattauer
Él egy legenda a makacs hetedik hullámról. Az első hat kiszámítható és kiegyensúlyozott. Meghatározzák egymást, építenek egymásra, nem okoznak meglepetést. De vigyázat, jön a hetedik hullám! Ez kiszámíthatatlan. Sokáig fel sem tűnik, benne van az unalmas végjátékban, igazodik az előtte kifutó hullámokhoz. De néha kitör. Mindig csak ő, mindig csak a hetedik hullám. Mert gondtalan, gyanútlan, lázadó, mindent elsöprő, mindent újjáalakító. Számára nincs azelőtt, számára csak a most van. Ami után minden más lesz. Hogy jobb-e vagy rosszabb? Azt csak azok tudják, akiket elragadott magával, akiknek volt bátorságuk szembemenni vele, engedni, hogy a bűvkörébe vonja őket. Daniel Glattauer
Megjött a kedvem ahhoz, hogy a lehető leghagyományosabb módon ismerjek meg egy nőt: először meglássam, aztán meghalljam a hangját, aztán megérezzem az illatát, aztán talán meg is csókoljam. És valamikor, később, egyszer, talán, írjak neki egy e-mailt is. Ennek a fordítottja - az az út, amelyet mi választottunk - őrületesen izgalmas volt, és ma is az, de nem vezet sehova. Daniel Glattauer
A folytonos újrakezdés volt benne a legszebb. Mi ugyanis, mind a ketten, szenvedélyesen szerettünk újrakezdeni és ezt bizonyos időközönként meg is tettük. Mi egymásnak "életünk legnagyobb szerelme" voltunk, de soha nem akkor, amikor éppen együtt éltünk, mindig csak akkor, ha újra megpróbáltunk egymásra találni. Daniel Glattauer
Diplomás 
