Alpár43 éves
Marosvásárhely (Románia)
Kit keresek?
Ha véletlenül erre jársz, s el is olvasod mindezt, valószínűleg nem a számodra megfelelő helyre tévedtél. Nyugodt lélekkel tovább kattinthatsz, mint ahogy már sokan mások a hosszú évek során. Fogsz találni majd igazi hozzád illő társat valahol, s megbecsült és küzdelmek nélküli életvitelt magadnak.
Mottóm
Mondottam: Ember, küzdj és bízva bízzál. (Madách Imre)
Magamról
Alkalmazkodás, ezermesterség szervezés és nem szervezkedés játékosság rugalmas mintán szófogadó önállóság, érzékenység, néha de tényleg egyre ritkábban előítéletekkel körülvett (fiatalkori özvegység, faluról származás, ellentmondásos tevékenységek, mindennapok)
Elég széleskörű az érdeklődésem. A képzeletem az üveghegyeken túlig ér. Azontúl számos meglepetés ért, köztük sok olyan, ami építő jellegű volt és azonkívül jónéhány kellemetlen élmény vagy épp életszakasz. Mintha egy szerencsés csillagzat alatt gyakran kellene szembetalálkozni valamely elvarázsolt gonosz sárkánnyal.
Ugyanakkor az életem része iskolás korú gyerekem.
>> "Bocsáss meg és felejts" - mondták.
"Ne a múltra koncentrálj" - mondták. "Minden okkal történik" - mondták.
"Isten soha nem ad többet, mint amennyit kezelni tudsz" - mondták.
És miután ezeket mondták, a túlélő elvesztette a reményt, mert a történetét nem hallgatták meg. (𝓜𝓸́𝓷𝓲𝓴𝓪 𝓝𝓪𝓹𝓵𝓸́𝓳𝓪)
Jellemzőim és érdeklődéseim
Jellemzőim
- Ambiciózus
- Bizakodó
- Céltudatos
- Csöndes
- Fejlődőképes
- Gondolkodó
- Gondoskodó
- Kiegyensúlyozott
- Körültekintő
Értékeim
- Együttműködő
- Családcentrikus
Életstílusom
- Környezettudatos
Érdeklődési köreim
- Bringás
- Kertészkedő
Adataim
Külsőm
Hátterem
Családi helyzetem
Szokásaim
Kedvenceim
- Sportok:
- biciklizés, szaladás
- Zenék:
- Bródy, Fűszál, Evanescence
- Könyvek:
- Erdély aranykora, Egri csillagok, Ördögszekér, Digitális erőd, 15 éves kapitány
- Helyek:
- Vácmány, Vár sétány, Hétfák, Szejkefürdő, Somlyó, Mikháza
Kedvenc szerelmes idézetem
- Szerinted van ennek értelme?
- Nem kell, hogy legyen, az csak megtörténik, mint mikor először meglátsz valakit csak úgy, elmegy melletted az utcán, és egymásra néztek egy pillanatra. Létezik egy ilyen felismerés, mintha tudnátok valamit, aztán a másik elmegy, és már túl késő bármit is csinálni. És sohasem felejted el, mert ott volt, és te elengedted. Azt gondolod: "És ha megálltam volna? Mi van, ha megszólítom? Mi van? Mi lett volna?" Talán csak párszor van ilyen az életben.
- Vagy egyszer.
- Vagy egyszer.— Mint a kámfor c. film
